mielőtt eldöntené, hogyan kell megközelíteni a fellebbezést, a leendő fellebbezőknek először meg kell állapítaniuk, hogy a fellebbezést egyáltalán be kell-e nyújtani. Az a lélegzetelállító rövidség, amellyel az ontariói Fellebbviteli Bíróság megsemmisítette a fellebbező követeléseit Mullings kontra Robertson, 2019 ONCA 979 figyelmeztető mese a leendő családjogi fellebbezők számára.
a családjogi perekben elbírált általános kérdéseket közismerten nehéz fellebbezni. A felügyeleti jog és a hozzáférés (a gyermekek mindenek felett álló érdekei) és a házastársi támogatás (a kapcsolat gazdasági következményeinek méltányos megosztása és a kapcsolat felbomlása) jogi tesztjeinek bírósági alkalmazása rendkívül diszkrecionális, a családjogi bírák általában számos tényezőt mérlegelnek döntéseik meghozatalakor, és a Fellebbviteli Bíróság nem osztja meg újra azt a súlyt, amelyet a tárgyaló bíró adott az egyes tényeknek, kivéve, ha a tárgyaló bíró kézzelfogható és túlzott hibát követett el.
a családjogi perek fellebbezéseit ezért körültekintően kell megközelíteni, mivel a Fellebbviteli Bíróság hajlamos rövid büntetést adni azoknak a fellebbezőknek, akik egyszerűen nem értenek egyet a mérlegelési jogkörüket gyakorló tárgyaló bírákkal.
a tartomány a kérdések, amelyek a Fellebbviteli Bíróság gyorsan elutasította a Mullings mondja.
a fellebbező azt állította, hogy a tárgyaló bíró ténybeli hibákat követett el: a különválás dátumának megállapítása, a közös családi kiadások kiszámítása, valamint a lánya oktatási költségeihez való hozzájárulásának értékelése. Azt is állította, hogy a bíró tévedett:
- tagadta a fellebbező házastársi támogatásra vonatkozó igényét;
- azon megállapítása, hogy nem volt közös családi vállalkozás;
- azon döntése, hogy a fellebbezőt visszamenőleges gyermektartásdíj fizetésére és a gyermektartásra vonatkozó iránymutatások szerinti kifizetésekre kötelezi; és
- elmulasztotta engedélyezni a fellebbező jogalap nélküli gazdagodási igényét.
a bíróság összefoglalta ezen fellebbezési okok elutasítását azzal, hogy egyszerűen megerősítette, hogy a tárgyaló bírónak joga van az előtte lévő bizonyítékokra vonatkozó megállapításokra. Mivel nem bizonyította a tapintható és túlzott lovaglási hibát, a fellebbező nem volt jogosult vitatni a tárgyaló bíró megállapításait.
a fellebbező azt gondolhatta, hogy jobb szerencséje lesz fellebbezni a tárgyaló bíró azon döntése ellen, hogy megtagadja a foglalkozási bérleti díj beszámítását az alperesnek fizetendő karbantartási költségekből. A bíróság azonban nem volt hajlandó elemezni az uralkodó foglalkozási bérleti jogot. Úgy ítélte meg, hogy a tárgyaló bíró megtagadta a foglalkozási bérleti díj beszámítását “diszkrecionális meghatározás” volt, olyan ténybeli megállapítások alapján, amelyekre jogosult volt.
a bíróság még a fellebbező által felvetett egyetlen jogi kérdésben sem döntött. A fellebbező azt állította, hogy a tárgyaló bíró tévedett a korlátozásokról szóló törvény alkalmazásával, 2002, S. O. 2003, c.24, Sch B (kétéves elévülési idejével) az Ingatlankorlátozásokról szóló törvény helyett R. S. O 1990 c. L. 15, (amely 10 éves elévülési időt ír elő a 23.szakasz(1) bekezdésében), valamint megtiltja a fellebbező kártérítési igényét, amely az alperes ingatlanvásárlásban való részvételének megtagadásából ered. A bíróság még a kérdés eldöntését is megtagadta, mivel a tárgyaló bíró arra a következtetésre jutott, hogy a fellebbező kárát nem az alperes elutasítása okozta, ezért nem volt szükség annak eldöntésére, hogy mely korlátozási törvényt kell alkalmazni. Ebben az esetben a tárgyaló bíró tényfeltáró előjogának tiszteletben tartása még a jog egyértelmű kérdését is megdöntötte.
Mullings kiemeli a fellebbezők nehézségeit, amikor a Fellebbviteli Bíróságon fellebbeznek a családjogi határozatok ellen. A családjog nagyrészt tényeken alapul; a valódi jogi hibák, vagy a tárgyaló bíró egyértelmű esetei, amelyek tapintható és nyomós hibát követtek el, ritkák. A fellebbezőknek gondosan meg kell vizsgálniuk a tárgyalási határozatot, hogy vannak-e ilyen hibák. A tárgyaló bíró ténymegállapításaival kapcsolatos apró nézeteltérések nem eredményezik a sikeres fellebbezést.
