PRETORIA, March 27, 2018 – A szegénység és az egyenlőtlenség csökkentésének felgyorsítása olyan politikák kombinációját igényli, amelyek elősegítik az inkluzív növekedést az oktatáshoz való hozzáférés és a képzett munkahelyteremtés növelése révén, a Világbank, a Dél-afrikai tervezési, Monitoring és értékelési Minisztérium (Dpme) és a Dél-afrikai statisztika (Stats SA) által közösen készített nemrégiben kiadott jelentés szerint.
a jelentés, a szegénység és egyenlőtlenség leküzdése Dél-Afrikában: A vezetők, korlátok és lehetőségek értékelése dokumentálja az ország előrehaladását a szegénység és az egyenlőtlenség kezelésében a demokrácia 1994-es hajnala óta. Elemzi a szegénység és az egyenlőtlenség mozgatórugóit és korlátait, valamint a különösen a munkaerőpiac által kínált lehetőségeket. Adott esetben Dél-Afrikát összehasonlítják a társaikkal a jövedelmi szint tekintetében.
“a kormánynak óriási érdeke fűződik ahhoz, hogy hatékony és fenntartható megoldásokat találjon a szegénység és az egyenlőtlenség problémáira hazánkban” – mondta Dr. Nkosazana Dlamini-Zuma, az Elnökség tervezésért, Monitoringért és értékelésért felelős minisztere mondta a legutóbbi jelentés elindítása során.
a jelentés egy olyan időszakban készült, amikor az ország a tartósan magas szegénység, egyenlőtlenség és munkanélküliség hármas kihívásával néz szembe, annak ellenére, hogy a kormány 1994 óta nagy előrelépést tett e kihívás kezelésében. 2015-ben a dél-afrikai lakosság 55% – a szegény volt, az Országos felső határ alatti szegénységi küszöb alatt, fejenként/havonta 992 ZAR. Továbbá, az egy főre jutó fogyasztás Gini együtthatója 0.63 ban ben 2015, Dél-Afrika az egyik leginkább egyenlőtlen ország a világon. Ezenkívül a munkanélküliség elérte az 27.7% – ot az 2017 harmadik negyedévében.
a jelentés megállapítja, hogy bár a szegénység Dél-Afrikában 1994 óta csökkent, továbbra is magas a felső közepes jövedelmű ország számára, 18,8%-kal 2015-ben, amikor a napi 1,90 dolláros nemzetközi szegénységi küszöböt használják. Ezzel szemben az egy főre jutó fogyasztási egyenlőtlenség makacsul magas, és 1994 óta nőtt. Dél-Afrika nemcsak az egyenlőtlenség és a szegénység szintjén marad el társaitól,hanem a fogyasztás növekedésének inkluzivitását is. A lakosság alsó 40% – ának fogyasztási kiadásainak növekedése 2006 és 2015 között alacsonyabb volt, mint a teljes népességé, és a többi közepes jövedelmű országban a növekedés alatt volt.
az egyenlőtlenség különböző dimenzióinak használata azt mutatja, hogy Dél-Afrika a világ egyik legegyenlőtlenebb országa. A vagyoni egyenlőtlenség nagyon magas Dél-Afrikában, még a fogyasztási egyenlőtlenségnél is magasabb, és az idő múlásával növekszik, a jelentés azt mutatja. A leggazdagabb felső 10%a háztartások vagyonának 71% – át teszi ki, míg az alsó 60% csak a nettó vagyon 7% – át teszi ki. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országainak hasonló statisztikái azt mutatják, hogy átlagosan a leggazdagabb háztartások felső 10%-A birtokolja a teljes vagyon 50% – át, míg az alsó 60% csak 13% – ot birtokol. A jelentés szerint a pénzügyi eszközök tulajdonjoga kiemelkedő szerepet játszik a vagyoni egyenlőtlenséget befolyásoló tényezők között, és a faji és az emberi tőke (oktatás) nagyon magas hozamot eredményez a vagyontermelés szempontjából, még magasabb is, mint a jövedelmi vagy fogyasztási egyenlőtlenség esetén.
a jelentés azt is megállapítja, hogy a béregyenlőtlenség szintén nagyon magas, amelyet két véglet közötti erős polarizáció súlyosbít. Dél-Afrika makacsul magas bérkülönbségei a készségdíjakhoz és a képzetlen, félig képzett és magasan képzett munkavállalók közötti különbségekhez kapcsolódnak. A jelentés azt állítja, hogy Dél-Afrikában a készségek eltérése és a strukturális munkanélküliség problémája sok olyan munkavállalóval rendelkezik, akik nem rendelkeznek a munkaadók által igényelt készségekkel. Ez azt eredményezte, hogy nagy a kereslet a magasan képzett munkavállalók iránt, és ezt követően nőtt a bérük, miközben a félig képzett munkavállalók bére stagnált, ami óriási bérpolarizációhoz és egy “hiányzó Közép” megjelenéséhez vezetett, ami hozzájárult a béregyenlőtlenség növekedéséhez.
a tanulmányban végzett szimulációk szerint a jelenlegi gazdasági növekedési pályán 0.3% 2016/2017-ben Dél-Afrika nem fog elegendő munkahelyet teremteni ahhoz, hogy elérje a szegénység és egyenlőtlenség 2030-ig történő felszámolására irányuló nemzeti fejlesztési tervben felvázolt célját. A jelentés olyan beavatkozásokra szólít fel, amelyek egyidejűleg serkentik a növekedést és csökkentik az egyenlőtlenségeket, azzal érvelve, hogy valószínűleg sokkal nagyobb hatásuk lesz, mint azoknak a beavatkozásoknak, amelyek csak a növekedést serkentik vagy csak csökkentik az egyenlőtlenségeket.
“ebből a jelentésből azt látjuk, hogy a szegények életének javítása minőségi munkahelyek létrehozásával és jobb kereseti lehetőségek biztosításával érhető el a készségek fejlesztése és a munkatermelékenység növelése révén” – mondta Paul Noumba Um, a Világbank Dél-afrikai igazgatója. “Világbankként készen állunk arra, hogy támogassuk Dél-Afrikát a magas szegénység, a magas egyenlőtlenség és a magas munkanélküliség hármas kihívásának kezelésében.”
a jelentés azt is mutatja, hogy a szegénység és az egyenlőtlenség mozgatórugóinak jellege az idők során megváltozott a készségek és a munkaerő-piaci tényezők szerepének növekedésével, miközben a nemek és a rassz szerepe, bár még mindig fontos, csökkent. A munkaerő-piaci jövedelmek 2006 és 2015 között a szegénység csökkentésének fontos forrásai voltak, a szegénység 58,3% – a csökkent a munkajövedelem növekedése miatt. Ezenkívül a jelentés megjegyzi, hogy a készségek és az oktatás javítása fontos szerepet játszott a szegénység csökkentésében Dél-Afrikában, bár az oktatáshoz való visszatérés, különösen a félig képzett foglalkozásokhoz, az elmúlt években csökkent.