bármely projekt sikere szempontjából a tesztbecslés és a megfelelő végrehajtás ugyanolyan fontos, mint a fejlesztési ciklus. A becsléshez való ragaszkodás nagyon fontos ahhoz, hogy jó hírnevet szerezzen az ügyféllel.
a tapasztalat fontos szerepet játszik a “szoftvertesztelési erőfeszítések” becslésében. A különböző projekteken végzett munka segít a tesztelési ciklus pontos becslésének elkészítésében.
nyilvánvaló, hogy nem lehet csak vakon néhány napot tenni bármilyen tesztelési feladatra. A vizsgálati becslésnek reálisnak és pontosnak kell lennie.
ez az oktatóanyag tartalmaz néhány fontos mutatót, amelyek nagyon hasznosak lesznek a pontos tesztbecslés elkészítéséhez nagyon egyszerű módon.
Tesztbecslési folyamat
“a becslés egy becslés vagy közelítés megtalálásának folyamata, amely olyan érték, amely valamilyen célra használható, még akkor is, ha a bemeneti adatok hiányosak, bizonytalanok vagy instabilak lehetnek.”
mindannyian különböző feladatokkal, feladatokkal és határidőkkel találkozunk egész életünk során, mint szakemberek, most két megközelítés létezik a probléma megoldására.
az első megközelítés egy reaktív megközelítés, amelynek során csak a megérkezése után próbálunk megoldást találni az adott problémára.
a második megközelítésben, amelyet proaktív megközelítésnek nevezhetünk, először jól felkészülünk, mielőtt a probléma megérkezik a múltbeli tapasztalatainkkal, majd a múltbeli tapasztalatainkkal megpróbálunk megoldást találni a kihívásra, amikor megérkezik.
a becslés tehát olyan technikának tekinthető, amelyet akkor alkalmazunk, amikor proaktív megközelítést alkalmazunk a problémára.
így a becslés felhasználható annak előrejelzésére,hogy egy meghatározott feladat elvégzéséhez mennyi idő és költség szükséges. Miután a tesztelő csapat képes megbecsülni a problémát, akkor könnyebb számukra olyan megoldást találni, amely optimális lenne a szóban forgó problémához.
a becslés gyakorlata ezután formálisabban meghatározható egy munka valószínű költségének hozzávetőleges kiszámításaként.
olvassa el továbbá => 7 a szelén automatizálási projekt Tesztbecslését befolyásoló tényezők
alapvető előfeltételek
az alábbiakban ismertetjük a Tesztbecslési folyamat alapvető előfeltételeit.
#1) A múltbeli tapasztalatokból származó betekintések: mindig jó gyakorlat egy kis időt tölteni, felidézve a múltbeli projekteket, amelyek a jelenlegi törekvéshez hasonló kihívásokat jelentettek.
#2) a rendelkezésre álló dokumentumok vagy tárgyak: A test management repository eszközök hasznosak az ilyen típusú forgatókönyvekben, mivel tárolják a követelményeket és a tisztázási dokumentumokat. Ezeket a dokumentumokat a tesztelő csoport továbbíthatja a projekt hatókörének egyértelmű meghatározása érdekében.
#3) feltételezések a munka típusáról: a múltbeli munkatapasztalat segít a projekttel kapcsolatos feltételezések megfogalmazásában. Ez az, ahol a tapasztalt szakemberek felvétele a legfontosabb. A tesztelők kiválaszthatják ezeknek az embereknek az agyát a kívánt eredmények elérése érdekében.
#4) a lehetséges kockázatok és fenyegetések kiszámítása: A tesztelő csapatnak vizualizálnia kell azokat a lehetséges kockázatokat, fenyegetéseket és buktatókat is, amelyek a jövőben a csapat számára rejlenek.
#5) annak meghatározása, hogy a dokumentumok alapvonalba kerültek-e: a tesztelő csapatnak azt is meg kell határoznia, hogy a követelmények alapvonalba kerültek-e vagy sem. Ha a dokumentumok nincsenek alapvonalban, akkor fontos meghatározni a változások gyakoriságát.
#6) minden felelősségnek és függőségnek világosnak kell lennie: a szervezetnek világosan meg kell határoznia a becslési folyamatot végző személyek szerepét és felelősségét.
#7) a becslési nyilvántartások dokumentálása és nyomon követése: a becslési folyamathoz kapcsolódó összes információt dokumentálni kell.
#8) A tesztbecslési folyamat során végrehajtandó tevékenységek:
- szervezzen egy csapatot, amely elvégzi a becsléseket.
- bontsa le a projektet projektfázisokra és az azt követő alkotó tevékenységekre.
- Számítsa ki a becslést a korábbi projektek és szakmai tapasztalatok alapján.
- rangsorolja a lehetséges fenyegetéseket, és dolgozzon ki olyan megközelítéseket, amelyek enyhítik ezeket a kockázatokat.
- tekintse át és dokumentálja a munka vonatkozó részeit.
- küldje el a munkát az érdekelt feleknek.
a legkiemelkedőbb Tesztbecslési technikák
a tesztbecslés legfontosabb technikái a következők:
- Tesztpont becslés
- munkafázis alapú becslés
- esetpont becslés használata
hogyan és hol használjuk ezeket a technikákat:
#1) A Tesztpont-becslés egy egyszerű és könnyen érthető becslési technika, amelyet széles körben használnak a szoftvertesztelési spektrumban. Az iteratív fázisok és az egyszerűség Ennek a technikának a legfontosabb jellemzői.
#2) a munkafázis-alapú becslés az a becslési technika, amelynek során egy adott fázisra (általában a legrövidebb és legegyszerűbb fázisra) becslést készítenek, majd a tesztelőcsoport fokozatosan hozzáadja a többi fázist a kezdeti becsléshez, és végül megfelelő becsléssel áll elő.
#3) Use-Case Point becslés technika a becslés a használati esetek, ahol a kiigazítatlan színész súlyok és kiigazítatlan use case súlyokat használnak, hogy meghatározzák a szoftver tesztelés becslés.
a Tesztpont-becslési technika részletei
a tesztpont-becslési technika az alább felsorolt lépések végrehajtásával történik:
(a következő súlyok, amelyek projektenként változhatnak, figyelembe vehetők ebben a paradigmában – ezek közül a súlyok közül néhány a programozási nyelv súlya a kód összetettsége alapján, az alkalmazás súlya az alkalmazás típusa alapján és a teszt súlyok, amelyeket a szoftvertesztelés különböző fázisai alapján rendelnek hozzá.)
a feldolgozatlan vizsgálati pontokat meg kell szorozni a CWF-vel, hogy megkapjuk a vizsgálati méret méretét a vizsgálati pont méretében.
a termelékenységi tényező azt az időtartamot jelzi, ameddig a tesztmérnök egy Tesztpont tesztelését elvégzi.
a tesztelési erőfeszítést személyi órákban úgy számítják ki, hogy a Tesztpont méretét megszorozzák a termelékenységi tényezővel.
a tesztpont-becslési technika kiszámításához a következő változókat vesszük figyelembe.
- a vizsgálati követelmények összetettsége
- kapcsolódás más követelményekhez
- az ellenőrzési pontok száma összesen
- kiindulási vizsgálati adatok
ezután meg kell vizsgálnunk az egyes adatváltozók súlyvektorait, és a következő módon kell rendeznünk őket.
korrekciós tényező = átlaga (a komplexitás súlyának és a tényező súlyának szorzata) / 30
beállítási vizsgálati pont a vizsgálati eset tervezéséhez = teljes vizsgálati pont X (1 + korrekciós tényező a vizsgálati eset tervezéséhez)
Korrigált vizsgálati pont a vizsgálati eset végrehajtásához = teljes vizsgálati pont X (1 + korrekciós tényező a vizsgálati eset végrehajtásához)
teljes tesztpont (normalizált) x (1 + korrekciós tényező a teszt eset tervezéséhez/végrehajtásához) = korrigált tesztpont a teszt eset tervezéséhez/végrehajtásához
teljes erőfeszítés Person Hours (PH) = normalizált tesztpontok száma / Termelékenység (normalizált Tesztpontokban per Person Hours)
Tesztbecslési példák
próbáljuk meg alkalmazni a fenti megfogalmazást egy másik gyakorlati felhasználásra.
tegyük fel, hogy a végén egy teszt követelmény, amelyben van 5 teszt forgatókönyvek tesztelni.
most tegyük fel, hogy az 1. Tesztforgatókönyv 5 teszt várt eredményt kapott, a 2.tesztforgatókönyv 6 teszt várt eredményt tartalmaz, a 3. tesztforgatókönyv csak 2 teszt várt eredményt, a 4. tesztforgatókönyv 9 teszt várt eredményt, az 5. tesztforgatókönyv 9 teszt várt eredményt is kapott.
a tesztforgatókönyveket három osztályba soroljuk, azaz komplex, egyszerű és mérsékelt osztályba, az e három osztályban várható eredmények teljes száma alapján.
a komplex osztályoknak több mint 7 várt eredménye lesz, míg az egyszerű osztályok kevesebb, mint 5 várt eredményből állnak, a mérsékelt forgatókönyvek pedig 4-7 várt eredményből állnak.
így az 1.és a 2. tesztforgatókönyvet mérsékelt forgatókönyvnek, az 5. és a 6. forgatókönyvet összetettnek, a 3. tesztforgatókönyvet pedig egyszerűnek minősítjük.
most tesztpontokat fogunk alkalmazni ezekre a forgatókönyvekre. 5 tesztpontot alkalmaztunk komplex osztályokra, 3-at mérsékeltekre, 2-et pedig az egyszerű forgatókönyvekre.
a feltételezett tesztpontokat megszorozzuk a várt eredmények teljes számával ezekben a tesztforgatókönyvekben. Tehát a következő közelítéseket kapjuk:
1. forgatókönyv: 3 tesztpont * 5 teszt várt eredmények = Korrigált tesztpontok = 25
2. forgatókönyv: 3 tesztpont * 6 teszt várt eredmények = Korrigált tesztpontok = 30
3. forgatókönyv: 2 tesztpont * 2 teszt várt eredmények = Korrigált tesztpontok = 4
4. forgatókönyv: 5 tesztpont * 9 teszt várt eredmények = Korrigált tesztpontok = 45
5. forgatókönyv: 5 tesztpont * 9 teszt várt eredmények = Korrigált tesztpontok = 45
tehát figyelembe véve, hogy minden korrigált tesztponthoz mondjuk 5 fő órát kell kérnünk, a következő hozzávetőleges eredményt kapjuk.
1. Tesztforgatókönyv: 25 korrigált tesztpont * 5 Főóra = 125 Főóra
2. Tesztforgatókönyv: 30 korrigált tesztpont * 5 Főóra = 150 Főóra
3. Tesztforgatókönyv: 4 korrigált tesztpontok * 5 fő óra= 20 fő óra
4.Tesztforgatókönyv: 45 korrigált tesztpontok * 5 fő óra = 225 fő óra
5. Tesztforgatókönyv: 45 korrigált tesztpontok * 5 fő óra = 225 fő óra
tehát a teljes hozzávetőleges személyóra: 745 fő óra
használja az Esetpont becslési módszert
a használati Esetpont módszer alapja a azok a használati esetek, amikor a teljes vizsgálati becslési erőfeszítést a használati esetek vagy a követelmények alapján számítjuk ki.
az alábbiakban a használati esetpont becslési módszer részletes folyamatát mutatjuk be:
ugyanerre példa az, hogy egy adott követelményben 5 Használati esetünk van, az 1.eset, a 2. eset,…, az 5. eset. Most vegyük figyelembe, hogy az 1. használati eset 6 szereplőből áll, a 2.használati eset 15 szereplőből, a 3., 4. és 5., 3., 4. és 5. szereplőből áll.
minden olyan felhasználási esetet negatívnak tekintünk, amelyben a szereplők teljes száma kevesebb, mint 5, minden olyan felhasználási eset, amelyben a szereplők teljes száma 5 vagy annál nagyobb, és 10-nél kisebb vagy egyenlő, és minden olyan felhasználási eset, amelyben 10-nél több szereplő van, kivételesnek tekintünk.
úgy döntöttünk, hogy 2 pontot rendelünk a kivételes felhasználási esetekre, 1-et a pozitív esetekre, -1-et a negatív esetekre.
így az 1.és 5. felhasználási esetet pozitívnak, a 2. felhasználási esetet kivételesnek, a 3., 4. felhasználási esetet negatívnak minősítjük a fent említett feltételezéseink alapján.
tehát a feldolgozatlan színész súlya = 1. felhasználási eset = (a szereplők teljes száma) 5 * 1 (a hozzárendelt pont) = 5. Hasonlóképpen
használja a 2 = 15 * 2 = 30 esetet .
a folyamat megismétlése a többi Felhasználási esetben megkapjuk a feldolgozatlan színész súlyokat = 33
feldolgozatlan használati eset súlya = teljes szám. használati esetek száma = 5
feldolgozatlan felhasználási eset pont = kiigazítatlan színész súlyok + kiigazítatlan használati eset súlya = 33 + 5 = 38
feldolgozott felhasználási eset = 38 * = 26.7 vagy 28 fő óra megközelítőleg
munkafázis-bontási technika
a munkafázis-bontási technika a következő lépésekben írható le.
- bontsa le a teljes munkát fázisokra.
- Kezdje a legegyszerűbb fázissal, és rendeljen hozzá egy hozzávetőleges becslési értéket.
- ezután folytassa a következő lehetséges szakasz azonosításával, amely a szakasz befejezése után megkezdhető.
- az erre a fázisra alkalmazható közelítési értékek lehetséges halmazát vezetjük le, és az összes származtatott közelítési érték közül választjuk ki a maximális értéket.
- összegezze a közelített becslési értéket úgy, hogy az aktuális fáziserő-becslési értéket hozzáadja a már meglévő értékhez.
- folytassa a 3-5.lépéssel, amíg az első lépésben azonosított összes fázis ki nem merül.
- fogadja el a végső hozzávetőleges becsült értéket végső értékként.
tegyük fel, hogy egy követelményben 5 szükséges fázis van. A kezdeti fázisban 1, feltételezzük, hogy a teljes szükséges erőfeszítés 35 főóra, majd megkezdjük a következő fázist 2 amelyre 4 összehasonlító feltételezésünk van 35, 45, 55 illetve 65.
itt a 65 fő órát vesszük figyelembe, ami a maximális érték. A 3., 4., 5. fázisban becslésekkel állunk elő (12 , 33, 43 , 54) , (15 , 10 , 7 , 8) illetve (2 , 16 , 5 , 13). Az említett elv alkalmazásával 185 fő órát kapunk.
információkat teszek fel-hogyan lehet megbecsülni a tesztelési erőfeszítéseket bármely tesztelési feladathoz, amelyet tapasztalataimból tanultam.
9 általános tippek a tesztelési idő pontos becsléséhez
a Szoftverteszt becslését befolyásoló tényezők, valamint általános tippek a pontos becsléshez:
#1) Gondolj néhány Pufferidőre: a becslésnek tartalmaznia kell néhány puffert. De ne adjon hozzá puffert, ami nem reális. A becslésben lévő puffer lehetővé teszi számunkra, hogy megbirkózzunk az esetleges késésekkel. A puffer megléte szintén segít a maximális teszt lefedettségének biztosításában.
#2) vegye figyelembe a Hibaciklust: a tesztbecslés magában foglalja a hibaciklust is. A tényleges vizsgálati ciklus a becsültnél több napot is igénybe vehet.
ennek elkerülése érdekében figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a vizsgálati ciklus az építés stabilitásától függ. Ha a build nem stabil, akkor a fejlesztőknek több időre lehet szükségük a javításhoz, és természetesen a tesztelési ciklus automatikusan meghosszabbodik.
#3) az összes erőforrás rendelkezésre állása a becsült időszakra: A tesztbecslésnek figyelembe kell vennie a csapattagok által a következő hetekben vagy hónapokban tervezett összes levelet (általában hosszú leveleket). Ez biztosítja, hogy a becslések reálisak legyenek.
a becslésnek figyelembe kell vennie a vizsgálati ciklus meghatározott számú erőforrását. Ha az erőforrások száma csökken, akkor a becslést újra meg kell vizsgálni és ennek megfelelően frissíteni kell.
#4) Tudunk Párhuzamos Tesztelés? Van-e korábbi verziója ugyanannak a terméknek, hogy összehasonlíthassa a kimenetet? Ha igen, akkor ez kissé megkönnyítheti a tesztelési feladatot. Gondoljon a becslésre a termék verziója alapján.
#5) a becslések hibásak lehetnek – ezért a kezdeti szakaszokban gyakran látogassa meg újra a becsléseket, mielőtt elkövetné: a korai szakaszban gyakran meg kell látogatnunk a tesztbecsléseket, és szükség esetén módosítanunk kell őket. Nem szabad kiterjesztenünk a becslést, ha befagyasztjuk, hacsak nem történnek jelentős változások a követelményekben.
#6) gondoljon a múltbeli tapasztalataira, hogy ítéleteket hozzon! A múltbeli projektek tapasztalatai létfontosságú szerepet játszanak az időbecslések elkészítésében. Megpróbálhatjuk elkerülni azokat a nehézségeket vagy kérdéseket, amelyekkel a korábbi projektek szembesültek. Elemezhetjük, hogy a korábbi becslések mennyire segítettek a termék időben történő szállításában.
#7) fontolja meg a projekt hatókörét: Tudja meg, mi a projekt végső célja, és sorolja fel az összes végső eredményt. A kis és nagy projektek esetében figyelembe veendő tényezők nagyon eltérőek. A nagy projektek általában magukban foglalják a tesztágy felállítását, tesztadatok generálását, teszt szkriptek stb.
ezért a becsléseknek mindezen tényezőkön kell alapulniuk. Míg a kis projektek esetében általában a tesztciklus magában foglalja a tesztesetek írását, végrehajtását és regresszióját.
#8) terhelési tesztet fog végezni? Ha jelentős időt kell fordítania a teljesítmény tesztelésére, akkor ennek megfelelően becsülje meg. A terhelésvizsgálatot magában foglaló projektekre vonatkozó becsléseket eltérően kell figyelembe venni.
#9) Ismeri A Csapatát? Ha ismeri a csapatában dolgozó egyének erősségeit és gyengeségeit, akkor pontosabban meg tudja becsülni a tesztelési feladatokat. A becslés során figyelembe kell venni azt a tényt, hogy nem minden erőforrás eredményezhet azonos termelékenységi szintet.
egyesek gyorsabban tudnak végrehajtani, mint mások. Bár ez nem jelentős tényező, összeadja a teljesítések teljes késedelmét.
következtetés
a Szoftverteszt becslés olyan gyakorlat, amely tapasztalt szakemberek bevonását, valamint az egész iparágra kiterjedő legjobb gyakorlatok bevezetését igényli, mint például a tesztesetpont és a case point módszerek használata.
fontos az is, hogy nyitott gondolkodást fogadjunk el a szükséges folyamatok testreszabásához. Ezeknek a folyamatoknak a sikeres végrehajtása a tesztelési folyamat általános javulásához vezet.
ez egy vendég cikk szerző “N. Sandhya Rani”.
Utolsó Frissítés: November 29, 2021
